Bárhová nézünk a világon a karácsonyi készülődést jórészt az ajándék vásárlásról, a lakás dekorálásáról és a “mi legyen az ünnepi menü?” kérdéséről szól. Nem is lenne ezzel olyan nagy baj, ha mindemellett nem feledkezünk meg a karácsonyi készülődés igazi lényegéről. Anélkül hogy bárkit megpróbálnék hitéből meggyőződéséből elmozdítani, vagy bármilyen irányba befolyásolni, mégis fontosnak tartom, hogy kicsit nézzünk körül, milyen érdekességekre, különlegességre lelhetünk az advent kapcsán. És itt most nem az aktuális akciókról szeretnék írni nektek.
Az advent kifejezés használata mára általános lett, és vallási tartalmától függetlenedve használják a karácsony előtti időszak megnevezésére a köznapi beszédben. Épp így vallási jelentésétől függetlenedve terjed az adventi naptár és az adventi koszorú használata. Ott látjuk a boltok kirakatában,bevásárló központokban a lakáskultúra magazinok címoldalán vagy a t
évé stúdiók díszeként.
Hogyan alakult az adventi időszak, mit is jelent valójában? Mikor kezdődik? Ezek a kérdések is érdekesek, főleg akkor, amikor már november elején karácsonyi pompában úsznak a boltok, bevásárló központok.
Az advent szó az Adventus Domini latin kifejezésből (magyarul: az Úr eljövetele) ered, vagyis Krisztus első eljövetelére, megszületésére utal. A várakozás ideje ez, amely a római katolikus egyházban négy hétig tart. Itt osztanék meg veletek egy érdekességet. Sokan nem ismerik, nem tudják, hogy , a görög katolikusoknál azonban a többi keleti egyházhoz hasonlóan hat héten át tart.
A keleti egyház évezredes tradícióját megőrizve és ehhez igazodva a görög katolikus egyház is negyven napban határozza meg a karácsonyi előkészület idejét, a húsvéti böjthöz hasonlóan. Ez karácsony előtt hat héttel, a Gergely-naptár szerint november 15-én kezdődik. Szent Fülöp böjtjének is nevezik, utalva az apostol november 14-i emléknapjára. A római katolikus advent Szent András napjához (nov. 30.) legközelebb eső vasárnap kezdődik. 
A római katolikus négyhetes adventi időszakkal szemben tehát a görög katolikusoknál a karácsony előtti bűnbánati időszak negyven napig tart. Így különbséget találunk az egyik viszonylag új keletű adventi hagyomány, az adventi koszorú esetében is. A görög katolikus templomokban nem mindig készítenek adventi koszorút, illetve ha mégis, akkor öt vagy hat gyertyát helyeznek el rajta a vasárnapok számától függően.
De mi is az adventi koszorú? Honnan ered az adventi koszorú használata? Az adventi koszorú készítése a legújabb kor szokásai közé tartozik. 1840-ben készítette először Johann Hinrich Wichern német evangélikus lelkész, aki egy szekérkereket függesztett fel templomában, és advent minden napján meggyújtott rajta egy gyertyát. A kerek forma, örökzöldekkel díszített koszorúként megmaradt, de a sok gyertyából csak a vasárnapokon meggyújtandók terjedtek el.
A görögkatolikus családokban hat héttel karácsony előtt elkezdődik az előkészület. Az adventi koszorú állítása így problematikussá válik. Ha adventi koszorút állítanak négy gyertyával, s már az első vasárnap meggyújtják, akkor az utolsó két hétben nem lesz mit meggyújtani. Ha csak a harmadik vasárnap kezdik a karácsonyi előkészületet a gyertyák gyújtásában, akkor a saját hagyományukat lazítják fel, s az adventi koszorú szerepe egyre inkább eltolódik a lakásdíszítés irányába, hiszen nem követik a hozzá kapcsolódó liturgikus tartalmat. Így a görög katolikus adventi koszorút az idei évben 6 gyertya díszíti. Mivel a görög katolikus advent már elkezdődött, sót holnap már a második gyertyát gyújtjuk, egy kis ízelítő az első gyertya gyújtásának ünnepi pillanatáról 
De térjünk kicsit vissza a jobban ismert 4 gyertyás adventi koszorúhoz.
A hagyomány szerint három darab lila és egy rózsaszín gyertyát kellene elhelyezni a koszorún. A lila szín a keresztény hagyományban a bűnbánat színe, amit a nagyböjt folyamán szintén előszeretettel alkalmaz több felekezet is. Az advent során ugyanis ugyanúgy önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, mint tavasszal húsvét előtt. A négy vasárnapból a harmadik azonban kis szünetet jelent az önsanyargatás közepette, ekkor a küszöbön álló ünnep fölött érzett öröm kerül előtérbe. Ezt fejezi ki a rózsaszín gyertya. 
Mindebből következik, hogy ha valaki komolyan gondolja, akkor a gyújtási sorrend sem szabadon választott, hanem az első két vasárnapon lilákat kell meggyújtani, a harmadikon a rózsaszínt, és a karácsony előtti utolsó vasárnapé a maradék lila gyertya. Manapság többféle adventi koszorú készül. A gyertyákat vasárnaponként gyújtjuk meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amely a várakozónak Karácsony közeledtét jelzi.
A növekvő fény, a gyertya lángjának melegsége, remélhetőleg sokunk szívet megtölti majd melegséggel, és azt is remélem szívből, hogy a családokban a karácsonyi készülődés nem merül ki az ajándékvásárlási lista kipipálásával, és a rohanásban, készülésben való elfáradásban, hanem tudunk egymásra is figyelni akár családon belül, akár családon kívül.
Lássatok hozzá az adventi koszorú készítésnek és akár négy gyertya lesz rajta, akár hat legyen ez az advent mindenki számára igazi feltöltődés, hogy valóban boldog legyen a karácsony!
