Volt egy álmom

Valahogy soha nem tudtam azt elképzelni, hogy ne egy kertes ház teraszán üldögéljek majd öreg koromban. Nyughatatlan lélek vagyok, ezt sokan tudják rólam, nehezemre esik megmaradni egy helyben. Ez a belső késztetés vitt előre 2018 nyarán is. Ültem egy ház teraszán, a terasz előtt egy több mint 100 éves körtefa, a teraszról látni a szemközti dombokon legelésző lovakat, és én úgy éreztem: “itthon vagyok”, bár a ház nem a miénk volt.

Ábrándoztam, mit egy kislány. Elképzeltem, hogy hazajövök, kinyitom a fehér léckerítés kiskapuját, majd vacsorát készítek a családomnak, és közben ég a tűz a kandallóban.  Ez az ábrándozás egyre mélyebbre kúszott a zsigereimbe, és tudtam, hogy cselekedni kell. Hosszú történet, de a lényeg, hogy a férjem bízva a megérzéseimben támogatott az álmodozásban, így 2018 decemberében aláírtuk az adásvételi szerződést. És akkor tényleg megérkeztem. 

Akkor még azt sem bántam volna, ha úgy ahogy van beköltözünk. De szerencsére a férjem józan eszére hallgattunk és elindult a felújítás. Erről olvashattok hamarosan bővebben.

 

 

Klasszikus kék – az év színe

Szeretem a kéket. Miután szembesültem vele, hogy a kék lett az év színe, örültem. Gyorsan körülnéztem a lakásban,  hogy készítsek egy – két fotót… de rájöttem, nincsenek kék dolgok az otthonomban. Elgondolkodtam- miért is? A kék hideg szín. Ezért a felhasználása is körültekintést igényel.  Egy egy foltszerű megjelenése az otthonunkban üdítő hatású lehet, mondjuk a nyári időszakban, de nagy felületen, nagy mennyiségben nem túl barátságos.  Szóval a választott klasszikus kék bizonyára jó választás lesz a divat világában, de mindenkit óvva intek attól, hogy neki essen a falak átfestésének.

Ha trendi enteriőrt szeretnénk, használjuk, de csak módjával.

Ne  essünk túlzásba. Használjuk egy falon, a lakástextileken, legyen egy – egy bútor. Arra figyeljünk, hogy legyen mellette világos, natúr, vagy a földszínek egyike. A fémeket is szereti társként, legyen az arany, vagy ezüst.

     

   

 

Megérkeztünk…?

Honnan indultunk? Kérdeztem az előző bejegyzésem címében. Azt már láttátok. Az is látható volt már hogy mi felé haladunk. Most megmutatom nektek az utolsó két lépést, mely a a megérkezéshez vezetett minket. 

A funkciók a helyükre kerültek. A méretek kialakításánál, a nyílászárók kiosztásánál próbáltunk figyelemmel lenni a majdani berendezési tárgyak méreteire is. Itt elsősorban a konyhapult méretekre gondolok. Ezzel kialakult egy véglegeshez közeli terv, ami funkcionalitását tekintve teljesen az igényeinkhez igazodott. Most már a külső megjelenésre kellett koncentrálni.

Újabb inspirációt kerestem. azt biztosan tudtam hogy a hátsó épületrészt lemez fedéssel nagyon enyhe lejtésszögű – szinte lapos tetővel szeretném. Ehhez kerestem ötleteket. 

Valami ilyesmire gondoltam. És akkor jött a tömegformálás, és szépen haladtunk előre. 

 

Aztán tovább finomodott…

 

Ezt sokáig véglegesnek gondoltuk, de valahogy mégis  volt benne valami, amitől nem voltam vele teljesen elégedett. Hiányzott belőle valami, vagy valamiből sok volt. Úgyhogy még mindig kicsit “kóstolgattuk”. 

 

 

Viták és kompromisszumok

Aki építkezett már az tudja, hogy a tervezés első pillanatától az utolsó szög beütéséig nagyon rögös az út. Sorra ütköznek vélemények, van egy kis húzd – meg ereszd meg, de ha elég ügyesek és kompromisszum képesek vagyunk, akkor nem leszünk mi magunk gátja a saját boldogságunknak. Mert hát mi más a célja egy új ház építésének mint egy közös harmonikus otthon megteremtése. De ha már a tervezésnél elvérzünk a vitákon, az bizony nem biztos hogy jól végződik. 

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a közös tervezés nem arról szól, hogy ki tudja jobban érvényesíteni az akaratát, hanem arról, hogyan tudunk mindannyiunk számára megfelelő, kényelmes hangulatos praktikus otthont teremteni. Tapasztalatból tudom, hogy ez nem egyszerű!!!

Na egy ilyen “felütés” után mi is következhet, mint a tervezés lépésről lépésre, viták és kompromisszumok sorozata, és az eredmény egy jól kitalált terv. Legalább is reméljük. Mármint azt, hogy tényleg sikerült jól kitalálni. Na de hol is kezdtük. 

Ott ahol nektek is mondtam hogy kezdjétek 

“Nézzük meg a telek tájolását “ Megnéztük. Az utcai homlokzatunk kelet felé néz, oldalhatáros beépítésű telek, ahol az oldalhatár északi oldalon van. Szóval a lehető legjobb a tájolás. Körbejártuk gondolatban sokszor, és elkezdtünk terveket keresgetni a neten. Abban egyet értett a család minden tagja, hogy nem akarunk emeltet, sőt még küszöb sem lesz a lakásban – nemhogy lépcső. Így mivel a google a barátom “földszintes családi házak” keresővel elindultam a világ körüli barangolásban. Sorra kerültek elő jobbnál jobb tervek, de valahogy egyikkel sem tudtunk elindulni. Gondoltam úgy csinálok mint egykor a főiskolán a tervezés tanárom- csak azt jutalmazta kettesnél jobb jeggyel, akinek a terve megmozdította a fantáziáját és át tudta rajzolni az egészet. Így ez volt az egyetlen tantárgy, ahol azért szurkoltunk, hogy minél több “piros” legyen a tervlapokon. 

Na de ahhoz hogy el tudjunk indulni, kezdtünk egy prioritási listával, amit azok szerint kezdtünk összeszedni, amit korábbi bejegyzésemben írtam. Napirend, honnan – hová szeretnénk eljutni stb. A szempontokat sorba szedtük: 

  • Mindenképpen szerettem volna, ha a konyhából közvetlenül ki tudok menni a teraszra, hogy ne kelljen egy kávéval végigfutnom a lakáson mire meg tudom inni. 
  • Általában a reggeli a fix pont a család mindennapjaiban ezért arra gondoltunk, hogy szép lenne egy keleti fekvésű étkező.
  • A lányok szobáját egy külön részben szerettük volna megvalósítani, mivel már “kirepülő félben” vannak, és ha tényleg kirepülnek azt a részt le lehessen zárni, és csak annyira fűteni, amennyire nagyon muszáj. 
  • Tágas napfényes nappalit szerettünk volna.
  • A konyhából megközelíthető tároló – háztartási helyiséget.
  • Mosókonyhát nagyon szerettem volna
  • A hálószoba nem az utca felé nézzen, ezt a párom akarta nagyon
  • A hálószobához kapcsolódó saját fürdőszobát
  • Mindezt úgy kell kitalálni, hogy 130-140  m2-be férjen bele.
  • Két állásos garázs úgy, hogy a lehető legrövidebb úton jussunk ki az utcára- csökkentve ezzel a hólapátolás szükségességét. 

Nagyjából ennyi, ami így elsőre nem tűnik soknak, de amikor elkezdtük papírra vetni, mégsem volt ez olyan egyszerű. 

Szóval keresgettem a neten,  és megtaláltam azt a tervet, ami kimozdított a holtpontról. Ez nem volt más, mint a  Tóth Project Építésziroda munkája. Mutatok néhány fotót. 

 

Ez volt az a terv, ami a legtöbb “pirosat” hozta ki a kezünkből. Nagyon tetszett, ahogy a ház körül ölelte a kis fürdőtavat, de ha nem tó, akkor egy nagy terasz. Tetszett, hogy nagyon napfényes, és  tetszett az épület modern megjelenése. 

És akkor jöttek a de nem jó mert: 

  • nem keleti az étkező
  • kicsi a konyha
  • nincs kamra
  • túl sok a “hulladék tér” ami a külön folyosón lévő szobák megközelítését szolgálja. 
  • ami nagyon tetszett benne- a modern forma, az most nálunk mondhatni hátrány volt, mert falusias környezetbe nem igazán illeszthető be, de azért megihletett…
  • de ami a legnagyobb baj volt, hogy sehogy sem tudtuk “összébb venni” a méreteket. 

Na és az épület szélességi mérete is nagyobb volt mint amire nekünk helyünk van, mivel a telek ugyan majdnem 25 méter széles, de a kötelező oldalkert meghagyása mellett az északi telekhatárnál egy 3 méter széles közlekedésre alkalmas utat kell hagyni, ha bármilyen járművel meg akarjuk közelíteni a telek hátsó részét, vagy ha valamilyen kisebb munkagépnek fel kell jutnia a kertbe- ami 7077 m2, szóval lesz mit tenni. 

Ezen kívül egy igen komoly szintkülönbség van a telek első területén, ahol egy téglaboltozatos pince és előtte préstér, és a partfal előtt garázs és tároló van. Ezeket szeretnénk megtartani. Így kicsit  “beszorultunk”. itt jöttek a kompromisszumok. 

Mutatok egy részt a telek térképmásolatáról, a rózsaszínnel rajzolt épület kontúr a megmaradó gazdasági épületeket és a pincét ábrázolja. A szaggatott vonallal van jelölve az  a körülbelüli  terület, ahol el tudjuk helyezni a tervezett házat. 

Innen indultunk, és sorra jöttek az ötletek, variációk. Most így hirtelen nem is tudom hogy hány verzió volt, de nem kevés az biztos.

A fenti ház, ami elindított minket, és az általunk jóváhagyott végső tervnek semmi köze nincs egymáshoz. Még csak nyomokban sem hasonlít hozzá, de mégis ezt tekintem a mindent elindító kezdetnek, és bár nekünk nem pont ez felelt meg,  mindig a kedvencem maradt. 

A következő bejegyzésben mutatok pár képet a korai verziókról, hogy hogyan jutottunk el a végső tervhez. (Ennek csak a tervező csapat örül a legjobban, hogy leírtam: végső terv, ez előre vetíti: nem kell újra átrajzolni 🙂 ) 

 

 

 

CSOK király. Király?!

Nem szeretném ezt én minősíteni, elemezni az országos gazdaságra élénkítő vélt vagy valós hatását, a magam szempontjából örülök neki.

Még soha semmit nem “kaptam”, bár ha szigorúan vesszük ezért is meg kellett dolgozni, hiszen három gyermeket vállalni, nevelni, nem egy láblógatós feladat. Aki próbálta, próbálja tudja hány álmatlan éjszaka, hány lefutott kilométer az iskolába, óvodába, zeneiskolába, tánc órákra, edzésre menet.

Szóval vissza a CSOK -hoz. Először nem is gondoltam, hogy még mi is labdába rúghatunk ezen a téren, de most már meggyőződtem róla úgyhogy indul a projekt.

Az elkövetkezendő időben biztos hogy elsősorban erről fognak szólni a bejegyzések. Egyrészt a tervezési folyamatról a választások, döntések nehézségeiről (valahogy sejtem hogy lesznek nehézségek), másrészt magáról a kivitelezésről.

Most persze kicsit előre szaladtam, mert még semmi konkrét nincs a kezemben csak egy szóbeli egyeztetés a bankkal. De remélem hogy legfeljebb csak az időhiány miatt maradoznak el a bejegyzések és nem azért mert falakba ütközünk. Egyenlőre bizakodó vagyok.

Most keressük az alkalmas telket, ahol el tudjuk majd kezdeni az építkezést. Annyit már tudunk, hogy itt maradunk a kis falunkban. Úgyhogy itt keresgetünk.

Azt is tudjuk, hogy mivel falusi környezetről beszélünk, a háznak is olyan külsőt és belsőt szeretnénk, ami illeszkedik a vidéki élethez.

Alapvetően nem parasztház formában gondolkodunk, bár a végső formát a választott telek adottságaihoz kell majd igazítani, és természetesen a helyi építésügyi előírásokhoz.

Bárhogyan is alakul majd az épület tömegformálása, a külső jegyekben szeretném ha a vidéki kúriák, vagy  úgymond a nagypolgári parasztházak stílusjegyei visszaköszönnének. Természetesen butaság lenne azt gondolni, hogy akkora kúriát, vagy villát tudnánk építeni, de nem is az a cél, épp csak a stílusjegyek miatt válogattam össze éppen ezeket. 

Íme akkor nhány kép azokról a házakról amelyek inspiráló hatással vannak rám:1 4l04ekjrqt4c5nllll7gzggqk5yiaxq3ahve0 13-290x290 131_1367343270 (1) 4022_polgari 356981 balcsi7 exclusive1631-001md kuria6 palota1 katalin_kuria kuria3 www.szephazak.hu