Aki építkezett már az tudja, hogy a tervezés első pillanatától az utolsó szög beütéséig nagyon rögös az út. Sorra ütköznek vélemények, van egy kis húzd – meg ereszd meg, de ha elég ügyesek és kompromisszum képesek vagyunk, akkor nem leszünk mi magunk gátja a saját boldogságunknak. Mert hát mi más a célja egy új ház építésének mint egy közös harmonikus otthon megteremtése. De ha már a tervezésnél elvérzünk a vitákon, az bizony nem biztos hogy jól végződik.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a közös tervezés nem arról szól, hogy ki tudja jobban érvényesíteni az akaratát, hanem arról, hogyan tudunk mindannyiunk számára megfelelő, kényelmes hangulatos praktikus otthont teremteni. Tapasztalatból tudom, hogy ez nem egyszerű!!!
Na egy ilyen “felütés” után mi is következhet, mint a tervezés lépésről lépésre, viták és kompromisszumok sorozata, és az eredmény egy jól kitalált terv. Legalább is reméljük. Mármint azt, hogy tényleg sikerült jól kitalálni. Na de hol is kezdtük.
Ott ahol nektek is mondtam hogy kezdjétek
“Nézzük meg a telek tájolását “ Megnéztük. Az utcai homlokzatunk kelet felé néz, oldalhatáros beépítésű telek, ahol az oldalhatár északi oldalon van. Szóval a lehető legjobb a tájolás. Körbejártuk gondolatban sokszor, és elkezdtünk terveket keresgetni a neten. Abban egyet értett a család minden tagja, hogy nem akarunk emeltet, sőt még küszöb sem lesz a lakásban – nemhogy lépcső. Így mivel a google a barátom “földszintes családi házak” keresővel elindultam a világ körüli barangolásban. Sorra kerültek elő jobbnál jobb tervek, de valahogy egyikkel sem tudtunk elindulni. Gondoltam úgy csinálok mint egykor a főiskolán a tervezés tanárom- csak azt jutalmazta kettesnél jobb jeggyel, akinek a terve megmozdította a fantáziáját és át tudta rajzolni az egészet. Így ez volt az egyetlen tantárgy, ahol azért szurkoltunk, hogy minél több “piros” legyen a tervlapokon.
Na de ahhoz hogy el tudjunk indulni, kezdtünk egy prioritási listával, amit azok szerint kezdtünk összeszedni, amit korábbi bejegyzésemben írtam. Napirend, honnan – hová szeretnénk eljutni stb. A szempontokat sorba szedtük:
- Mindenképpen szerettem volna, ha a konyhából közvetlenül ki tudok menni a teraszra, hogy ne kelljen egy kávéval végigfutnom a lakáson mire meg tudom inni.
- Általában a reggeli a fix pont a család mindennapjaiban ezért arra gondoltunk, hogy szép lenne egy keleti fekvésű étkező.
- A lányok szobáját egy külön részben szerettük volna megvalósítani, mivel már “kirepülő félben” vannak, és ha tényleg kirepülnek azt a részt le lehessen zárni, és csak annyira fűteni, amennyire nagyon muszáj.
- Tágas napfényes nappalit szerettünk volna.
- A konyhából megközelíthető tároló – háztartási helyiséget.
- Mosókonyhát nagyon szerettem volna
- A hálószoba nem az utca felé nézzen, ezt a párom akarta nagyon
- A hálószobához kapcsolódó saját fürdőszobát
- Mindezt úgy kell kitalálni, hogy 130-140 m2-be férjen bele.
- Két állásos garázs úgy, hogy a lehető legrövidebb úton jussunk ki az utcára- csökkentve ezzel a hólapátolás szükségességét.
Nagyjából ennyi, ami így elsőre nem tűnik soknak, de amikor elkezdtük papírra vetni, mégsem volt ez olyan egyszerű.
Szóval keresgettem a neten, és megtaláltam azt a tervet, ami kimozdított a holtpontról. Ez nem volt más, mint a Tóth Project Építésziroda munkája. Mutatok néhány fotót.
Ez volt az a terv, ami a legtöbb “pirosat” hozta ki a kezünkből. Nagyon tetszett, ahogy a ház körül ölelte a kis fürdőtavat, de ha nem tó, akkor egy nagy terasz. Tetszett, hogy nagyon napfényes, és tetszett az épület modern megjelenése.
És akkor jöttek a de nem jó mert:
- nem keleti az étkező
- kicsi a konyha
- nincs kamra
- túl sok a “hulladék tér” ami a külön folyosón lévő szobák megközelítését szolgálja.
- ami nagyon tetszett benne- a modern forma, az most nálunk mondhatni hátrány volt, mert falusias környezetbe nem igazán illeszthető be, de azért megihletett…
- de ami a legnagyobb baj volt, hogy sehogy sem tudtuk “összébb venni” a méreteket.
Na és az épület szélességi mérete is nagyobb volt mint amire nekünk helyünk van, mivel a telek ugyan majdnem 25 méter széles, de a kötelező oldalkert meghagyása mellett az északi telekhatárnál egy 3 méter széles közlekedésre alkalmas utat kell hagyni, ha bármilyen járművel meg akarjuk közelíteni a telek hátsó részét, vagy ha valamilyen kisebb munkagépnek fel kell jutnia a kertbe- ami 7077 m2, szóval lesz mit tenni.
Ezen kívül egy igen komoly szintkülönbség van a telek első területén, ahol egy téglaboltozatos pince és előtte préstér, és a partfal előtt garázs és tároló van. Ezeket szeretnénk megtartani. Így kicsit “beszorultunk”. itt jöttek a kompromisszumok.
Mutatok egy részt a telek térképmásolatáról, a rózsaszínnel rajzolt épület kontúr a megmaradó gazdasági épületeket és a pincét ábrázolja. A szaggatott vonallal van jelölve az a körülbelüli terület, ahol el tudjuk helyezni a tervezett házat.
Innen indultunk, és sorra jöttek az ötletek, variációk. Most így hirtelen nem is tudom hogy hány verzió volt, de nem kevés az biztos.
A fenti ház, ami elindított minket, és az általunk jóváhagyott végső tervnek semmi köze nincs egymáshoz. Még csak nyomokban sem hasonlít hozzá, de mégis ezt tekintem a mindent elindító kezdetnek, és bár nekünk nem pont ez felelt meg, mindig a kedvencem maradt.
A következő bejegyzésben mutatok pár képet a korai verziókról, hogy hogyan jutottunk el a végső tervhez. (Ennek csak a tervező csapat örül a legjobban, hogy leírtam: végső terv, ez előre vetíti: nem kell újra átrajzolni 🙂 )