A nagy megosztó: A raklap

Igen, megosztó a raklap újrahasznosító téma. Vannak akik esküsznek rá, és bármit elkészítenek belőle – rusztikus, ipari, loft, vintage, ezek mind jó barátai a raklap újrahasznosításnak. Vannak akik hidegrázást kapnak tőle. De mi a helyzet valójában. A stílusos jó megjelenésű raklapbútor megvalósítása igen munkaigényes- de nem állítom hogy nem éri meg. Csiszolás, majd ezt követően szálkaeltávolítás, festés vagy lazúrozás, ismét csiszolás…. majd újra festés, és akkor jöhet a többi.

Nálam ez úgy nézett ki, hogy előkészítés után két raklapot tettem egymásra és úgy kapta a görgős lábakat. Tetejére szivacs, amit egy kedves kárpitos barátom csinált meg (Köszi Gyurci!) Háttámlaként is szivacsokat használtam, de ez csak akkor jó ha a fal előtt van a kanapé. Négy raklap nyolc görgő, jó pár óra munka és íme az eredmény:

20150420_17235220150422_154159 

 

SAM_2376

 

SAM_2656 SAM_2655

 

SAM_2663

 

Aki keres – talál

Nem adtam fel. Mint láthatjátok mér sok idő eltelt az utolsó írás óta, és bár itt a blogon megállni látszik a lakásprojekt, a valóságban viszont az történt, hogy ütemesen haladok előre a felújítással. Szépen lassan minden a helyére kerül, és végül- ha valami nehezen is, de került bontott deszka a falra.

Sajnos nem mindenhová ahová szerettem volna, de itt megpróbáltam a lazúrral elérni azt a hatást, hogy “avattas”-nak tűnjön.

Néhány fotó az előkészületi munkákról:

Vegyünk először is gyalult deszkákat:

20150507_082034 20150507_082042

Aztán alapozásként egy sötét dió színű lazúrt kentem rá úgy, hogy foltonként vastagabban. Ezt könnyebb megvalósítani mint az egyenletes kenést.

20150507_090643 20150507_090639 20150507_082027 20150507_082024 másolata 20150507_082007 másolata

Ez után következett a szürke lazúr:

20150507_081954 másolata 20150507_081959 másolata 20150507_082003 másolata

És ez került a falra mint burkolat és a helyén így néz ki:

SAM_2644 SAM_2645 SAM_2646

Na és a bontott deszka?

Végül raklapokat szedtem szét, kotorásztam az udvaron, a farakáson és találtam egy -két szál deszkát a raklapos deszkákhoz.  Azt azért el kell mondanom, hogy a raklap szétszedés embertelen munka!!! – begyógyult szögek, hasadó deszkák- ez lehet hogy tényleg csak a neten látszik egyszerű mutatványnak- ne de megbirkóztam vele (több kevesebb férfi segítséggel- Köszi Ábel!), majd  csiszolás, lazúr és a helyszíni felszerelés. Ezek mind egymás után, mindezek során a tapasztalatokon túl megannyi szálkával lettem gazdagabb. Azt hiszem kezdem érteni, hogy miért lehetetlen küldetés bontott deszkára bukkanni. Nagyon melós újrahasznosítani. Kevésbé munkaigényes az új anyag felhasználása. Na de éljen a környezettudatosság! Ide veled bontott deszka!

20150422_154159 20150422_154205 másolata 20150422_154210 másolata SAM_2613 SAM_2614

Folytatása következik…

Egy őrült nő esete…

Egy őrült nő esete a két lábon álló mesterekkel.

Többször is megmosolyogtak a munkák során, amit már egész jól viselek. A legtöbb “megmosolygást” a bontott deszka kapcsán sikerült begyűjtenem.

A lakásban több helyen is szeretnék bontott deszka burkolatot használni, és azt gondoltam, hogy ez azért nem egy megoldhatatlan feladat. De most még mindig úgy tűnik hogy igen. Ám mivel nem vagyok az a feladós fajta, ezért még futok néhány kört- gondoltam.

A minap jöttem haza az autópályán és egy olyan telephelyet láttam ahol voltak bontott építőanyagok. Nagyon megörültem, mert tudni véltem, hogy melyik telephely az. Odamentem másnap, már éreztem az orromban a bontott deszka illatát, és lelkes voltam. A telephelynél már a kapuban találkoztam a tulajdonossal, és felvázoltam neki a jövetelelem célját. “Jó napot!Bontott deszkát szeretnék venni.” mondtam én, mire ő felvilágosított, hogy ezen a telephelyen nincs bontott deszka és nem is tudja hogy hol kaphatnék. “Zsaluzni kellene?” kérdezte Ő, mire ragyogó szemekkel mesélem el neki, hogy igazából falburkolatot szeretnék készíteni belőle. Nagyon sajnálom, hogy azt az arckifejezést nem tudom nektek bemutatni amit akkor sikerült a manus arcára csalnom. Szerintem nem tudta eldönteni, hogy most szabadultam valami elmegyógyintézetből, vagy valami kandi kamerás vagyok-e, de a szája sarkában meghúzódó mosolyól biztosra vettem hogy bolondnak néz.

Az asztalos fiú is csak bazsalyogott a bajsza alatt,amikor ecseteltem neki a bontott deszkához fűződő viszonyomat,  gondolta, majdcsak észhez tér ez a némber és akkor nem akar ilyen bolondságot.

A festő is kérdezte, hogy mi lesz azon a falfelületen, mikor mondtam neki, hogy bontott deszka burkolat akkor csak annyit mondott a szemöldökét felhúzva: “hát te tudod”.

Szóval így jártam – én nem anyátokkal, hanem a bontott deszkával.

De én tudom hogy nem vagyok őrült, meg is mutatom nektek, hogy mi inspirált engem ebben a választásban.

pallet-wall-1pallet-wall-3pallet-wall-4pallet-wall-5pallet-wall-6pallet-wall-7pallet-wall-9pallet-wall-10pallet-wall-11pallet-wall-12pallet-wall-13 pallet-wainscoting-1 pallet-wainscoting-2 pallet-wainscoting-3 wooden-pallet-wall-decoration-2

forrás

forrás

 

 

MIBE VÁGTAM A FEJSZÉMET?!

Nagyon sok bútor felújításról szóló oldalt, kis videót néztem már és kedvet kaptam az alkotáshoz. Na meg persze a nagylány is reklamált, mert a szobájában egy sötét (fekete-barna) komód volt, és nem győzte a portörlést- így új komódért kiáltott.  Tehát  megfogalmazódott az igény, “és az sem árt ha nagyobb, több fiókos” – ez volt a kérés.

Így az alkotási kedv, és az igény összetalálkozott, és volt egy komód, amit már jó régóta mostohaként rakosgattunk ide -oda, mert nem illett már sehová, de kidobni sajnáltam. Így Ő lett az alkotásom tárgya:

1 2 3  

A szobában a többi bútor fehér, vagy van olyan bútor is, ami fekete-barnával van kombinálva. Így ez a komód fehérre lesz lefestve.

Elmentem a festékboltba és olyan festéket vettem, ami kifejezetten bútorra való. Alapvetően az is egy zománc festék, de jóval nagyobb a kopásállósága, és nagyobb a rugalmassága, így kevésbé sérülékeny. Úgyhogy ha olyan bútort festettek át, ami használatban van (asztal, polc szék) akkor  mindenképpen érdemes, bár nem olcsó. Viszont nagyon kiadós. Olyan sűrű mint a tejföl.

Szóval nekiestem, leszedtem a fogantyúkat, és egy nagyon finom csiszoló vászonnal átdörgöltem, inkább csak az esetleges piszok eltávolítása miatt.

5  4  

Portalanítás után nekiláttam a festésnek. Mint mondtam nagyon sűrű a festék, így nem folyt meg egyáltalán.

Először a tetejét majd a többi részt festettem le. Kevés festéket vettem az ecsetre, és úgy kentem, hogy a fa erezete még egy kicsit átüt.

6 7 8

Amíg a komód szárad, addig elővettem a fogantyúkat. Először le akartam cserélni, de nem igazán találtam kedvemre valót, ami nem került volna egy vagyonba. Így elővettem az eredeti fogantyúkat, gondoltam mielőtt egy újabb komód árát költöm fogantyúra- (kis túlzással) adok egy esélyt a régieknek. Egy cipős doboz  tetejére csavaroztam rá és lefújtam króm színű festék spray-vel.

9                       10  

Először arra gondoltam, hogy átfestem még egyszer a komódot, de így jobban tetszett. A lányka szobájában türkiz virág mintás tapéta van, így adta magát, hogy türkizzel díszítsük a komódot. És itt jött le a pillanat, amikor azt mondom, hogy le ment az eszem. Mert hát hiába vannak tapasztalt okosabb emberek miért is hallgatnánk rájuk? Aki próbálkozott már a gumihengeres festékkel az tudja hogy nagyon nehéz vele pontosan szép munkát végezni. Nem véletlenül kell ezt megfelelő gyakorlattal bíró szakemberre bízni. Na de nekem semmi nem lehetetlen. Egyszer már sikerült, egy kis falfelületen, most miért ne sikerülne?

Úgyhogy kimaszkoltam azt a két sávot, amiben a henger minta fut majd. (Én csak egyet szerettem volna, de a leány nem szereti az asszimmetriát)

12 És jött a festéktartály, beleöntöttem a zománcfestéket- Itt fontos megjegyezni, ha mindenképpen ki akarjátok próbálni, mindenképpen vizes bázisú festéket válasszatok! Én is azt választottam, így legalább a szerszámok tisztítása nem volt nehéz. Szóval összeszereltem a hengert, és gondoltam naívan, hogy két csíkot végiggurítani gyerekjáték. Hát nem az. A komód felülete sima, nincs tapadása. A zománc festék szintén síma, nem szemcsés, így annak sincs tapadása, és ahogy gurítani kezdtem, a henger ahelyett hogy gurult volna, szépen elkezdett csúszni a felületen. Na innen volt nem gyerekjáték. Egyik kezemmel próbáltam a felülethez nyomni a hengert, a másikkal pedig szépen lassan tekertem, hogy ne csússzon. 13 14 A kezdeti ijedség után azért nem volt az olyan ördöngős, csak kicsit lassú. Így szépen lekészült a két díszítő csík. 19 17 16 15 Aztán amikor megszáradt a minta, maszkoló szalagokat eltávolítottam, és felcsavaroztuk a fogantyúkat, és végül bekerült a helyére. 24 22 21

Most a teljes szobát nem tudom megmutatni- túl sok a személyes holmi, és nem kaptam rá engedélyt. De nagyon helyes lett ez a régi darab kicsit felturbózva, és hasznos is lesz, mert jóval nagyobb és nem annyira porérzékeny.

Nos, ez a kis munkám is jó példa arra, hogy nem kell kidobni, ha meguntuk, nem kell megijedni, ha valami gubanc van, mert mi bajunk lehet? Mégis kidobjuk? Vagy újra kell festeni? A második úgyis mindig jobban sikerül. Abban viszont tapasztalt kollégáimnak igazat kell adnom: bútorok mintázásához könnyebb megoldás a stencilezés. Bár azt még nem próbáltam. De ami késik nem múlik……

 

EGY UDVAR CSALÁD-BARÁTOSÍTÁSA

Sziasztok!

A napokban újrahasznosításról írtam bejegyzéseket, és arra gondoltam, hogy megmutatom nektek, hogy én hogyan valósítottam meg azok közül az ötletek közül néhányat.
Van egy kedves kis családbarát nyaraló Balatonszemesen, aminek az udvarát kellett család-barátosítani, kb. nulla forintból. Na jó attól kicsit több volt a ráfordítás, de annak viszont töredéke, ha mindent készen vettem volna.
Kezdjük az ülőkékkel.
Kell egy ismerős gumis, aki örül ha megszabadítjuk néhány használt autógumitól.

 
Először összecsavaroztam a gumikat, hogy nem boruljanak szét. 
Aztán lefestettem őket mindegyik ülőkét más színűre, hogy igazodjanak a nyugágyak színeihez. 
A festéshez vizes bázisú zománc festéket választottam, hogy az erős oldószer ne bontsa meg a gumit. Minimum két rétegben le kell festeni, és sok festéket “eszik” a folyamat, mert befolyik a festék a redőkbe.

Vidám színűek lettek.

 
 
 
 
 
 
                                             
 
Itt már látszik, hogy az ülőkék színe igazodik a nyugágyakhoz.
 

Aztán OSB lapból készült rá tető, amit szintén rácsavaroztam, és a gumival megegyező színűre festettem. Erre kerül színes párna, hogy kényelmes legyen. 
Körbe raktam a szalonna sütőn, így kész a sütögetős hely.

De itt nem állt meg a munka. Volt még egy pár autógumi, ami felhasználásra várt. Mi más készülhetett belőle, mint játék a gyerekeknek.
a folyamatot nem rögzítettem, de a végeredmény magáért beszél. a festésnél itt használtam maszkoló szalagot a csíkos gumihoz, próbálkoztam pöttyössel is, de azt nagyon nehéz, mert befut a festék a redőkbe.

A hinták alá kb 30 cm vastagon homokot terítettünk, hogy ne legyen kemény a talaj. A csavarok és anyák amiket használtunk, meg a kötelek körülbelül 2000 forintba kerültek. Szóval nem nagy költség, és igazán vidám hellyé tehetjük az udvarunkat.

“Nekem a Balaton a Riviéra” szól a dal, de azért valljuk be őszintén, hogy aki nem 25 éves, vagy annál fiatalabb, annak a Balatonról még a Zimmer Ferik időszaka jut eszébe. Retró házak, retró bodegák. Hát ebből itt sincs hiány, és a “pakoljunk be mindent télire”állapot is elég ijesztően hat tavasszal.

Innen indul a másik kis epizódja a családbarátosításnak.

Láthatok a képen szürke műanyag kárpitos székeket. Ez tipikus felnőttnek kicsi, gyereknek nagy szék, de jó stabil, pedig több mint 30 éves. Kidobni nem akartam, de ebben a formában megtartani sem.
Szóval kipakoltam mindent és körülnéztem, mit is tegyek, hogy hangulatos legyen

 Először is lefestettem az oldalfalakat, hogy frissebb, tisztább legyen. Az egyik oldalfalra felraktam egy falpanelt, ami csempe hatású, konyhapult fölé alkalmazható.
Egy kis polcba lukat vágtam és a polcot gyerek derék magasságba felraktam a falra. 
Ez egy konyha pult lesz.

Közben a székre is meg lett az ötlet. Levágtam a lábaikból annyit, hogy gyerek szék magasságú legyen. Kiszedtem az ülőke részt, és elő az ecseteket. A színes festékkel, amit a gumihoz vettem, lekentem a székeket is. 


 Az ülőkéket vidám színes mintás viaszos vászonnal húztam be, és a kis asztalra is jutott belőle. Így meg lett a baba étkező.

 

 Na de hol is készül a homoktorta, a sárfőzelékkel?
Először is komfortosítani  kell a helyet. És mi lehetne alkalmasabb egy retró bodegában erre, mit a henger minta?

Nem régen vettem a vaterán egy festő henger készletet. Nagyon örültem, hogy sikerült hozzá jutnom ilyen hengerekhez. Persze azt hittem, hogy ez egy egyszerű művelet. Tévedtem.


Na de nem nagy baj, ha nem tökéletes, mégiscsak konyhásabb lett a hangulata

 

 Zománcos tál a lukba- mint mosogató tálca, néhány színes konyhai eszköz fali sínre akasztva, pöttyös zománcos edények, és meg is van a konyha.


 A játékokat egy lefestett gyümölcsös ládikába tettük. Így rendben is tarthatóak.

Hát így történt egy nyaraló család-barátosítása. Vannak még ötleteim a jövő nyári szezonra is, de azt majd akkor, ha meg is valósul.