Beküldve:

Mi sem egyszerűbb!

Igen, mi sem egyszerűbb gondoltam amikor ehhez a “bloggerkedéshez” hozzákezdtem. Mondanivalóm akad bőven,  csak leülök és írok, megosztom veletek. De közben rá kellett jönnöm, hogy ez nem annyira egyszerű. Idő, energia, ihlet, és értékes információ ez mind kell ahhoz, hogy érdemes legyen papírra vetni a gondolatokat, és hogy nektek is érdemes legyen elolvasni. Szóval ez egy kicsit küzdelmesebb feladat, mint azt először gondoltam. Na de nem adom fel, igyekszem, hogy ez az oldal hétről hétre, napról napra tartogasson nektek valami érdekes információt, segítséget, ha a lakásotokat akarjátok csinosítani, ha ötletekre vagytok kíváncsiak, vagy érdekel benneteket hogy éppen min dolgozom.
Ezt a lakásfelújítási projektet folytatom, és közben igyekszem még más érdekes dolgokat is megosztani veletek.
A múltkori bejegyzésben taglaltam a villamos hálózati felújítás gondjait, de mivel a kérdés megoldódott végül és van már elég amper, így ez már nem volt akadály az eredeti elképzelésem megvalósításában.
Nagyszobában lévő galéria alatt konyha étkező és nappali funkciók együtt, a galérián háló.
Nagyszerű! És újabb kérdés, illetve nem is annyira kérdés mint inkább döntési helyzet milyen legyen a galéria korlátja. Csatolok néhány fotót azokról amik nagyon tetszettek, és ezek közül szinte bármelyiket el tudtam volna képzelni.

Edzett üveg korlát, nagyon elegáns, de a galérián nincs intimitás.

 

Lebegő lépcső- nagyon elegáns, de korlát nélkül balesetveszélyes

 

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             
Nagyon nagyvonalú, de sajnos a mi lakásunk ehhez kicsi, nem érvényesült volna ez a megoldás.                                                                                                                         

 

Ezek adtak inspirációt, és még sok sok kép amit végignéztem, de végül megszületett a megoldás. Zárt és mégis nyitott falat építünk a galériára, hogy az intimitás és szeparáltság meglegyen.

 A vázszerkezet fából gipszkarton burkolattal, a nyílásokba világításhoz elektromos vezetékek kerültek kiépítésre.


. 

 

Ez lett a végső állapot. A nyílásokba tett világítás kicsi “napfényt” csal a háló galéria ablakaiba.
Ez egy kis trükk, hogy világosabb legyen a helyiség.

Talán ez a kép mutatja a legjobban a végeredményt, ami a nagy galéria korlátot illeti.

Legközelebb mesélek a lépcsőről, és a kis galériáról. Na és persze képek képek képek.

 

Hasonló bejegyzések:

Beküldve:

Megújult a hálószoba 2. rész

Sziasztok!

Ma eljött a folytatás napja.

Szóval a fal csak száradt és száradt, én meg türelmetlenül vártam, de szépen alakult azért a dolog. A szoba mennyezete és az oldalfalak világosabb, a falfülke sötétebb színűre lett festve. És ami az egészet kicsit érdekessé tette, az az, hogy a gipszkartonból készített előtétfal és az álmennyezet egy klasszikus mintájú gyapjúrost tapéta borítást kapott. 
A színek kiválasztása nálam mindig fordított folyamat. Van valami apróság, egy tárgy vagy egy bármi, amolyan “gomb a kabáthoz” és ahhoz választom ki a falak színét, a tapétát és a teljes összhangot. 
Ez esetben egy kb. 8 évvel ezelőtt vásárolt kárpit anyag volt az inspiráló elem, ami azóta várt arra, hogy méltó helyére kerüljön (a szekrény aljából). Ebből az anyagból lett a drapéria az ablakra az ágytakaró és a díszpárnák. 
 
 
 
 
 
 Az egyik fotónál írtam, hogy ennek a lámpának még lesz jelentősége. Na igen ennek a szobának a világítás lett a  sötét foltja- szó szerint. Kitaláltam ugyanis, hogy az ágy fölötti álmennyezet szélénél fusson végig slagfény mintegy hangulatvilágításnak, de szerettem volna a mennyezetbe besüllyesztett szpotokat is, hogy legyen valaminek fénye is, ha éppen arra van szükség, hogy lássunk is valamit. Na itt követtem el hibát, mert hagytam magam lebeszélni, és nem lettek szpotok, mondván: “több mint 100 wattos a slagfény, nem lesz az sötét”. És bizony DE! Sötét. Mutatok fotót erről is, hogy lássátok. Az az igazság, hogy hiába volt  sok blog, meg lakberendezési oldal és magazin, ez az üzenet valahogy mégsem jutott el hozzám, elég mély nyomot hagyva bennem, hogy a világítás  fontos eleme a lakberendezésnek!
 
Most felvonultatok még pár fotót a kész állapotról egy- két részletről, a villanykapcsolók a falfülkében, a rejtett világítás, és a “sötét”. 
 
Kapcsoló és konnektor zsinórok nélkül. Ezt nagyon szeretem….
 
 
 
 
 


Ez ilyen a valóságban is…. sötét. Persze csak este.

Az olvasólámpák azért besegítenek és van még egy tartalék megoldás a tarsolyomban, de annak a megvalósítása még várat magára, de lesz még fény!!!

 

 
 
 

Egy két ötlet a bazárokra: a hol legyenek a fülbevalók és a nyakláncok kérdést  én így oldottam meg: Volt egy régi fényképkeretem, amiből kitört az üveg. Régóta rakosgattam már, mert tudtam, hogy valamit akarok majd kezdeni vele, de nem tudtam, hogy mit, és akkor jött az  ötlet: Virágkötöző hullámos vékony rézdrótot feszítettem ki a keret széleihez és erre tudom akasztani a fülbevalókat. A falat nem bántja, mert korábbi tapasztalataim alapján egy nagyon jó festéket választottam a falra, olyat ami akril alapú, kicsit “rugalmas” selyemfényű festék, így nagyon jó tulajdonságokkal rendelkezik. 

 

 

Szóval így került kabát a gombra, fülbevaló a drótra, és puha meleg hangulat a hálószobába…. Jó éjszakát!

 

 

 

 

 
 
 
 

Hasonló bejegyzések:

Beküldve:

Megújult a hálószoba

Sziasztok mindenkinek!

Mára szedtem össze a bátorságomat és gondolataimat, hogy ismét jelentkezzem. Szükség van bátorságra is, ha az ember ország-világ elé tárja ki a gondolatait, dolgait. Elég jó lehet ez az “ország-világ” számára? De úgy döntöttem, nem fogom eldönteni helyettetek… döntsétek el Ti magatok. Elég jó -e ez Nektek?!
Lakberendezősdivel kezdem ma, mert ez az ami most a leginkább foglalkoztat. Egy korábbi munkám kapcsán merült fel a kérdés, hogy ezzel kicsit többet kellene foglalkoznom.
Nézegettem sok-sok lakberendezéssel kapcsolatos weboldalt, blogot és mindenféle bejegyzéseket, és egy idő után már mindet egyformának láttam. Vagy a nagyon divatos letisztult (és drága) minimál, vagy földszínekbe bújtatott modern, vagy a tarka kissé káoszos eklektika, vagy romantika. És még mindenhol újrahasznosítás raklapból ez, raklapból az stb… Persze sok-sok hasznos ötlet, és gondolatébresztő, de valahogy nem is tudja az ember, hogy a megvalósításhoz hogyan is kezdjen hozzá.
Valahogy így kezdem én is a hálószoba felújításhoz. Számoltam, osztottam szoroztam és nekivágtam. Először volt a fejemben egy hangulat, amit szerettem volna megvalósítani és már csak a megfelelő anyagokat kellett megtalálnom hozzá. És akkor rátaláltam az igazira….
Mindeközben agyaltam azon, hogy milyen formában valósítsam meg az elképzelt hangulatot.
Most megosztok veletek néhány fotót, ami a kezdetektől a befejezésig készítettem.
Ez volt a kezdet.
Bár az eredeti berendezés nem látszik, az ágy és az éjjeli szekrénynek használt komódok adottak voltak. Antik fenyő, így azért a stílus elég behatárolt volt, de én ezt nem bánom, szeretem ha van valami kiindulási pont.

 

 Szóval semmi extra. Szoba ajtóval ablakkal, mennyezetről lelógó lámpával.

Abban biztos voltam, hogy nem ezt akarom.

Egy kicsit izgalmasabbá akartam tenni az egészet… legyen álmennyezet, na jó, de akkor csak az ágy fölött. Ez így gondolatban tettszett. De az az igazság, hogy a komódok elég nagyok és nagyon belógtak az ágy mellé és ez nem tettszett, így az ágy szélességében előtétfalat is csináltunk, így a két komódnak kialakult egy-egy kis falfülke. 

Íme a váz: 

 
Itt látszik, hogy ahol régen az ágy volt, ott volt  egy konnektor, onnan működtek az olvasólámpák nem túl gusztusos vezetéken lévő billenőkapcsolókkal, (amit éjjel a sötétben lehet tapogatva keresni végig a madzag mentén) meg elosztós hosszabbítóval a telefontöltő és a rádiós ébresztőóra miatt. Na ez sem nagyon tettszett. Adta magát a dolog, ha már falfülke a komódnak, akkor legyen két oldalon kapcsoló és konnektor így nem kellenek a lógós madzagok. 
 
Ennek a villanynak lesz még jelentősége!

Most eljutottunk a vázig, ami hihetetlen mennyiségű csavarral került rögzítésre. ( a fiúk akik csinálták felkapaszkodtak rá, úgyhogy kibír mindent!)
 
Kezdjünk hozzá a váz becsomagolásához. Ekkor már türelmetlen voltam, mert ezidáig nagyon időigényes volt a munka és kevésbé látványos. Most jön a látványosabb része: szóval csomagoljunk!
Itt már a világosabb színnel tervezett falakat és a mennyezetet első rétegben lefestették a fiúk és mivel november eleje volt nagyon lassan száradt a fal. Ha tehettem volna zsákban hordtam volna be a meleget mint Benedek, mert sajnos az a rossz tulajdonságom meg van, hogy ha szeretnék valamit azt rögtön és ilyenkor még a fizikai törvényszerűségekkel is harcban állok. SZÁRADJÁL!!!!!
De hogy nektek is legyen valami kis izgalom, most ti is átélhetitek a várakozást, mára elköszönök és a végső befejezést későbbre tartogatom.
 
 

Hasonló bejegyzések: