Egy őrült nő esete…

Egy őrült nő esete a két lábon álló mesterekkel.

Többször is megmosolyogtak a munkák során, amit már egész jól viselek. A legtöbb “megmosolygást” a bontott deszka kapcsán sikerült begyűjtenem.

A lakásban több helyen is szeretnék bontott deszka burkolatot használni, és azt gondoltam, hogy ez azért nem egy megoldhatatlan feladat. De most még mindig úgy tűnik hogy igen. Ám mivel nem vagyok az a feladós fajta, ezért még futok néhány kört- gondoltam.

A minap jöttem haza az autópályán és egy olyan telephelyet láttam ahol voltak bontott építőanyagok. Nagyon megörültem, mert tudni véltem, hogy melyik telephely az. Odamentem másnap, már éreztem az orromban a bontott deszka illatát, és lelkes voltam. A telephelynél már a kapuban találkoztam a tulajdonossal, és felvázoltam neki a jövetelelem célját. “Jó napot!Bontott deszkát szeretnék venni.” mondtam én, mire ő felvilágosított, hogy ezen a telephelyen nincs bontott deszka és nem is tudja hogy hol kaphatnék. “Zsaluzni kellene?” kérdezte Ő, mire ragyogó szemekkel mesélem el neki, hogy igazából falburkolatot szeretnék készíteni belőle. Nagyon sajnálom, hogy azt az arckifejezést nem tudom nektek bemutatni amit akkor sikerült a manus arcára csalnom. Szerintem nem tudta eldönteni, hogy most szabadultam valami elmegyógyintézetből, vagy valami kandi kamerás vagyok-e, de a szája sarkában meghúzódó mosolyól biztosra vettem hogy bolondnak néz.

Az asztalos fiú is csak bazsalyogott a bajsza alatt,amikor ecseteltem neki a bontott deszkához fűződő viszonyomat,  gondolta, majdcsak észhez tér ez a némber és akkor nem akar ilyen bolondságot.

A festő is kérdezte, hogy mi lesz azon a falfelületen, mikor mondtam neki, hogy bontott deszka burkolat akkor csak annyit mondott a szemöldökét felhúzva: “hát te tudod”.

Szóval így jártam – én nem anyátokkal, hanem a bontott deszkával.

De én tudom hogy nem vagyok őrült, meg is mutatom nektek, hogy mi inspirált engem ebben a választásban.

pallet-wall-1pallet-wall-3pallet-wall-4pallet-wall-5pallet-wall-6pallet-wall-7pallet-wall-9pallet-wall-10pallet-wall-11pallet-wall-12pallet-wall-13 pallet-wainscoting-1 pallet-wainscoting-2 pallet-wainscoting-3 wooden-pallet-wall-decoration-2

forrás

forrás

 

 

DUPLÁZZUNK

Folytatva a lakásfelújítási projektet, tovább fűzöm a gondolatokat a kérdésekkel- döntésekkel kapcsolatban. A nagyszobai galéria jól sikerült, szép és praktikus lett. A galárián kialakított kis hálószoba nagyon kellemes lett. Van természetes fény is, meg persze egy kis “csalás” az elválasztó fal nyílásaiban, de mégis szeparált lett. Belülről ez így néz ki. 

 

 

 

 
 
 
 
 
Már csak a lépcső volt a kérdés. Eredetileg a lépcső egy létra szerű feljáró volt, ami nagyon kényelmetlen volt. Eldöntöttük, hogy a lépcső átkerül a másik oldalra, mert ott a fal mellett kényelmes húzott karú lécsőt is el lehet helyezni. Természetesen azért ez sem olyan mint egy normál lépcső, de a lehetőségekhez képest kényelmes. Magát a lépcsőt készen vásároltuk, de a színe nem tettszett, így azt saját kezűleg lazúroztam dió színűre. 
 
 

 

 

A lépcső melletti fal nekem nagyon steril felület volt, tapétázni nem akartam, de gondoltam itt a lehetőség hogy újabb kreatív ötletet valósítsak meg.  
Ha esetleg megtetszett a lámpa amit itt láttok, akkor ne lepődjetek meg, ha nem találjátok meg egyetlen áruházban sem- ez lett a kreatívkodásom végeredménye. (később még mutatok képeket róla)
  

Nos ezzel készen is van a nagy galéria.

 

Miért is lett duplázás a bejegyzésem címe?  Mert itt nem állhattunk meg… kellett még egy galéria. 

 

A nagy belmagasság miatt vétek lett volna nem kihasználni a teret. 
 
Most visszamegyünk kicsit az időben és mutatok pár képet a szétbombázott állapotokról. A lakás bejáratánál ahol korábban a konyha volt, ott egy előszobát alakítottunk ki, egy kis háztartási falfülkével. Mosógép kiállással, és a meleg víz bojler kiállásának helyével. Ebből nyílik a fürdőszoba, ami ahhoz képest hogy egy kicsi lakásról beszélünk, szép tágas lett. A fürdő szoba fölé pedig egy kicsi galéria került.
Ehhez a válaszfalat részben és volt amelyiket egészen el kellett bontanunk. Szétbontottuk a fürdőszobát, nem volt egy szép látvány.

 

 

 

Tömören néhány képben megmutatva erről van szó. 
Itt azért nem volt annyi mozgásterünk sem a korlátot sem a lépcsőt illetően, mert nagyon behatároltak voltak a lehetőségeink. A lécső kicsit meredekebb mint a nagyszobában, mert kisebb a hely, a korlátnál pedig mindenképpen egy áttört szellős megoldásban gondolkodtam, hogy ne alakuljon ki “doboz” hatás. Ez a galéria mindössze 6,5 nm, de úgy gondolom hogy mindenképpen hasznos lehet, és a két galériával a 37 nm-es lakásból máris 56 nm-es lett. 

És ahogy kerültek a helyükre a dolgok, egyre szebb és mutatósabb lett az egész.

 

A lépcső és a korlát acél szerkezetű lett, fa lépcsőlapokkal, amit szintén dió színűre lazúroztam. 
De egyenlőre csak a váz szerkezet látszik. 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejárati ajtó mögött indul a feljáró, így nincs benne a közlekedési útvonalban. A lépcső alatt pedig elegendő hely van mindenféle dolgok tárolására.
A tapétán lévő bronz szín ihletett arra, hogy a lépcső szerkezetet bronz színűre fessem.
 
Itt még a padló burkolatok nincsenek készen.

 

Azért ez így képekben elmesélve gyors és látványos. Ez persze a valóságban sok sok “újratervezés”, bosszankodás, és fejvakarás mellett történt. Ami nagyon nem könnyítette meg a dolgunkat az az volt, hogy egyetlen derékszög nem található a lakásban. Minden mindennel olyan szöget zár, be, hogy még véletlenül se legyen közte egyetlen 90 fokos sem. Na de ez adja meg a báját a dolognak. Ettől függetlenül az azért elmondható, hogy ez a régi épület még mindig jobban meg van építve, mint egyik másik most épített ház. A válaszfal bontásánál találkoztunk olyan falazással, amit a mai kőművesek talán csak könyvből ismernek. Bár nem akarom a szakikat becsmérelni, lehet hogy egy tanult kőműves tudná, de a sok – magát építési vállalkozónak nevező- kókler nem biztos. És tényleg nem szeretnék megsérteni senkit, és aki tudja hogy szakmailag felkészült és profi, az semmiképpen ne vegye magára, de sajna vannak a piacon ennek az ellenpéldái is bőven. Tapasztalatból tudom. 
Folytatásban következik még a fürdőszoba, és a gépészet.

Megújult a hálószoba 2. rész

Sziasztok!

Ma eljött a folytatás napja.

Szóval a fal csak száradt és száradt, én meg türelmetlenül vártam, de szépen alakult azért a dolog. A szoba mennyezete és az oldalfalak világosabb, a falfülke sötétebb színűre lett festve. És ami az egészet kicsit érdekessé tette, az az, hogy a gipszkartonból készített előtétfal és az álmennyezet egy klasszikus mintájú gyapjúrost tapéta borítást kapott. 
A színek kiválasztása nálam mindig fordított folyamat. Van valami apróság, egy tárgy vagy egy bármi, amolyan “gomb a kabáthoz” és ahhoz választom ki a falak színét, a tapétát és a teljes összhangot. 
Ez esetben egy kb. 8 évvel ezelőtt vásárolt kárpit anyag volt az inspiráló elem, ami azóta várt arra, hogy méltó helyére kerüljön (a szekrény aljából). Ebből az anyagból lett a drapéria az ablakra az ágytakaró és a díszpárnák. 
 
 
 
 
 
 Az egyik fotónál írtam, hogy ennek a lámpának még lesz jelentősége. Na igen ennek a szobának a világítás lett a  sötét foltja- szó szerint. Kitaláltam ugyanis, hogy az ágy fölötti álmennyezet szélénél fusson végig slagfény mintegy hangulatvilágításnak, de szerettem volna a mennyezetbe besüllyesztett szpotokat is, hogy legyen valaminek fénye is, ha éppen arra van szükség, hogy lássunk is valamit. Na itt követtem el hibát, mert hagytam magam lebeszélni, és nem lettek szpotok, mondván: “több mint 100 wattos a slagfény, nem lesz az sötét”. És bizony DE! Sötét. Mutatok fotót erről is, hogy lássátok. Az az igazság, hogy hiába volt  sok blog, meg lakberendezési oldal és magazin, ez az üzenet valahogy mégsem jutott el hozzám, elég mély nyomot hagyva bennem, hogy a világítás  fontos eleme a lakberendezésnek!
 
Most felvonultatok még pár fotót a kész állapotról egy- két részletről, a villanykapcsolók a falfülkében, a rejtett világítás, és a “sötét”. 
 
Kapcsoló és konnektor zsinórok nélkül. Ezt nagyon szeretem….
 
 
 
 
 


Ez ilyen a valóságban is…. sötét. Persze csak este.

Az olvasólámpák azért besegítenek és van még egy tartalék megoldás a tarsolyomban, de annak a megvalósítása még várat magára, de lesz még fény!!!

 

 
 
 

Egy két ötlet a bazárokra: a hol legyenek a fülbevalók és a nyakláncok kérdést  én így oldottam meg: Volt egy régi fényképkeretem, amiből kitört az üveg. Régóta rakosgattam már, mert tudtam, hogy valamit akarok majd kezdeni vele, de nem tudtam, hogy mit, és akkor jött az  ötlet: Virágkötöző hullámos vékony rézdrótot feszítettem ki a keret széleihez és erre tudom akasztani a fülbevalókat. A falat nem bántja, mert korábbi tapasztalataim alapján egy nagyon jó festéket választottam a falra, olyat ami akril alapú, kicsit “rugalmas” selyemfényű festék, így nagyon jó tulajdonságokkal rendelkezik. 

 

 

Szóval így került kabát a gombra, fülbevaló a drótra, és puha meleg hangulat a hálószobába…. Jó éjszakát!

 

 

 

 

 
 
 
 

Megújult a hálószoba

Sziasztok mindenkinek!

Mára szedtem össze a bátorságomat és gondolataimat, hogy ismét jelentkezzem. Szükség van bátorságra is, ha az ember ország-világ elé tárja ki a gondolatait, dolgait. Elég jó lehet ez az “ország-világ” számára? De úgy döntöttem, nem fogom eldönteni helyettetek… döntsétek el Ti magatok. Elég jó -e ez Nektek?!
Lakberendezősdivel kezdem ma, mert ez az ami most a leginkább foglalkoztat. Egy korábbi munkám kapcsán merült fel a kérdés, hogy ezzel kicsit többet kellene foglalkoznom.
Nézegettem sok-sok lakberendezéssel kapcsolatos weboldalt, blogot és mindenféle bejegyzéseket, és egy idő után már mindet egyformának láttam. Vagy a nagyon divatos letisztult (és drága) minimál, vagy földszínekbe bújtatott modern, vagy a tarka kissé káoszos eklektika, vagy romantika. És még mindenhol újrahasznosítás raklapból ez, raklapból az stb… Persze sok-sok hasznos ötlet, és gondolatébresztő, de valahogy nem is tudja az ember, hogy a megvalósításhoz hogyan is kezdjen hozzá.
Valahogy így kezdem én is a hálószoba felújításhoz. Számoltam, osztottam szoroztam és nekivágtam. Először volt a fejemben egy hangulat, amit szerettem volna megvalósítani és már csak a megfelelő anyagokat kellett megtalálnom hozzá. És akkor rátaláltam az igazira….
Mindeközben agyaltam azon, hogy milyen formában valósítsam meg az elképzelt hangulatot.
Most megosztok veletek néhány fotót, ami a kezdetektől a befejezésig készítettem.
Ez volt a kezdet.
Bár az eredeti berendezés nem látszik, az ágy és az éjjeli szekrénynek használt komódok adottak voltak. Antik fenyő, így azért a stílus elég behatárolt volt, de én ezt nem bánom, szeretem ha van valami kiindulási pont.

 

 Szóval semmi extra. Szoba ajtóval ablakkal, mennyezetről lelógó lámpával.

Abban biztos voltam, hogy nem ezt akarom.

Egy kicsit izgalmasabbá akartam tenni az egészet… legyen álmennyezet, na jó, de akkor csak az ágy fölött. Ez így gondolatban tettszett. De az az igazság, hogy a komódok elég nagyok és nagyon belógtak az ágy mellé és ez nem tettszett, így az ágy szélességében előtétfalat is csináltunk, így a két komódnak kialakult egy-egy kis falfülke. 

Íme a váz: 

 
Itt látszik, hogy ahol régen az ágy volt, ott volt  egy konnektor, onnan működtek az olvasólámpák nem túl gusztusos vezetéken lévő billenőkapcsolókkal, (amit éjjel a sötétben lehet tapogatva keresni végig a madzag mentén) meg elosztós hosszabbítóval a telefontöltő és a rádiós ébresztőóra miatt. Na ez sem nagyon tettszett. Adta magát a dolog, ha már falfülke a komódnak, akkor legyen két oldalon kapcsoló és konnektor így nem kellenek a lógós madzagok. 
 
Ennek a villanynak lesz még jelentősége!

Most eljutottunk a vázig, ami hihetetlen mennyiségű csavarral került rögzítésre. ( a fiúk akik csinálták felkapaszkodtak rá, úgyhogy kibír mindent!)
 
Kezdjünk hozzá a váz becsomagolásához. Ekkor már türelmetlen voltam, mert ezidáig nagyon időigényes volt a munka és kevésbé látványos. Most jön a látványosabb része: szóval csomagoljunk!
Itt már a világosabb színnel tervezett falakat és a mennyezetet első rétegben lefestették a fiúk és mivel november eleje volt nagyon lassan száradt a fal. Ha tehettem volna zsákban hordtam volna be a meleget mint Benedek, mert sajnos az a rossz tulajdonságom meg van, hogy ha szeretnék valamit azt rögtön és ilyenkor még a fizikai törvényszerűségekkel is harcban állok. SZÁRADJÁL!!!!!
De hogy nektek is legyen valami kis izgalom, most ti is átélhetitek a várakozást, mára elköszönök és a végső befejezést későbbre tartogatom.