Sziasztok!
Ma eljött a folytatás napja.
Szóval a fal csak száradt és száradt, én meg türelmetlenül vártam, de szépen alakult azért a dolog. A szoba mennyezete és az oldalfalak világosabb, a falfülke sötétebb színűre lett festve. És ami az egészet kicsit érdekessé tette, az az, hogy a gipszkartonból készített előtétfal és az álmennyezet egy klasszikus mintájú gyapjúrost tapéta borítást kapott.
A színek kiválasztása nálam mindig fordított folyamat. Van valami apróság, egy tárgy vagy egy bármi, amolyan “gomb a kabáthoz” és ahhoz választom ki a falak színét, a tapétát és a teljes összhangot.
Ez esetben egy kb. 8 évvel ezelőtt vásárolt kárpit anyag volt az inspiráló elem, ami azóta várt arra, hogy méltó helyére kerüljön (a szekrény aljából). Ebből az anyagból lett a drapéria az ablakra az ágytakaró és a díszpárnák.
Az egyik fotónál írtam, hogy ennek a lámpának még lesz jelentősége. Na igen ennek a szobának a világítás lett a sötét foltja- szó szerint. Kitaláltam ugyanis, hogy az ágy fölötti álmennyezet szélénél fusson végig slagfény mintegy hangulatvilágításnak, de szerettem volna a mennyezetbe besüllyesztett szpotokat is, hogy legyen valaminek fénye is, ha éppen arra van szükség, hogy lássunk is valamit. Na itt követtem el hibát, mert hagytam magam lebeszélni, és nem lettek szpotok, mondván: “több mint 100 wattos a slagfény, nem lesz az sötét”. És bizony DE! Sötét. Mutatok fotót erről is, hogy lássátok. Az az igazság, hogy hiába volt sok blog, meg lakberendezési oldal és magazin, ez az üzenet valahogy mégsem jutott el hozzám, elég mély nyomot hagyva bennem, hogy a világítás fontos eleme a lakberendezésnek!
Most felvonultatok még pár fotót a kész állapotról egy- két részletről, a villanykapcsolók a falfülkében, a rejtett világítás, és a “sötét”.
Kapcsoló és konnektor zsinórok nélkül. Ezt nagyon szeretem….
Ez ilyen a valóságban is…. sötét. Persze csak este.
Az olvasólámpák azért besegítenek és van még egy tartalék megoldás a tarsolyomban, de annak a megvalósítása még várat magára, de lesz még fény!!!
Egy két ötlet a bazárokra: a hol legyenek a fülbevalók és a nyakláncok kérdést én így oldottam meg: Volt egy régi fényképkeretem, amiből kitört az üveg. Régóta rakosgattam már, mert tudtam, hogy valamit akarok majd kezdeni vele, de nem tudtam, hogy mit, és akkor jött az ötlet: Virágkötöző hullámos vékony rézdrótot feszítettem ki a keret széleihez és erre tudom akasztani a fülbevalókat. A falat nem bántja, mert korábbi tapasztalataim alapján egy nagyon jó festéket választottam a falra, olyat ami akril alapú, kicsit “rugalmas” selyemfényű festék, így nagyon jó tulajdonságokkal rendelkezik.
Szóval így került kabát a gombra, fülbevaló a drótra, és puha meleg hangulat a hálószobába…. Jó éjszakát!
Az olvasólámpák azért besegítenek és van még egy tartalék megoldás a tarsolyomban, de annak a megvalósítása még várat magára, de lesz még fény!!!
