Vissza a valóságba

Fájó szívvel ugyan de a napfényes Barcelonából irány haza. Bár az időjárásra itt sem lehet most panaszunk. Na de hogy azért itthon se maradjunk új csemegézni való nélkül máris folytatom az iroda projekt aprócska részleteinek megmutatását. Még mindig az íróasztal és iroda bútor. Összességében már láthattatok fotót róla és ígértem hogy részleteket is mutatok.

Legelső bejegyzéseim egyikében – amikor a hálószobáról írtam- már említettem, hogy mennyire utálom a vezetékeket. Lámpa, telefontöltő adatkábel és sorolhatnám még. Na ezeknek a vezetékeknek a koncentrált lelőhelye hol máshol lenne mint az irodában. Erre akartam kitalálni valamilyen emberi megoldást. Íme ez lett belőle:

Az asztal lapból kikanyarítottunk egy kis részt, amit zongorazsanérral tettünk nyithatóvá. Az ajtócskán lyukat vágtunk, amin keresztül  az éppen szükséges vezetékeket ki lehet húzni és csatlakoztatni. 

iroda (18)

Az ajtócska alatt egy hosszú doboz található, aminek az alján szintén van egy lyuk, amin keresztül az elosztó csatlakozik a konnektorba.

iroda (3)

Így aztán a vezetékek sem az asztalon sem az asztal alatt nem látszanak, rejtve maradnak.

iroda (1)    iroda (19)

A másik megoldandó feladat a nyomtató elrejtése volt. Nem nagyon rajongtam az ötletért, hogy maradjon elől az asztalon. Egyrészt mert így is kevés a hely, másrészt meg nem is szép látvány harmadrészt meg azért mert nem. 🙂

Így jött az ötlet, hogy az asztal alatt a két munkaállomás közötti fiókos szekrényben kapjon helyet. A fiók fölött fut a kábeles kis doboz, azon keresztül az adatkábelt át lehet húzni és mindkét géphez csatlakoztatható. Hurrá!

iroda (4)

Mint említettem korábban a férjem cetligyáros. És ezeket a cetliket egy bizonyos ideig meg is őrizzük. Ki tudja van e valamelyiken valami “később is fontos lehet” információ. Na ezeknek és az apró kütyüknek találtam ki a kicsi fiókokat a felső szekrényhez rögzítve. Ezeknek a kis fiókoknak az az igazi előnye, hogy olyan fiókvasalattal lettek ellátva, ami lehetővé teszi, hogy a fiók teljes hosszában kihúzható legyen. Így a teljes tartalma akadály nélkül. Nincs rejtőzködő cetli…

 

iroda (17)

És még néhány kép a felső szekrényről.

A legpocséklóbb az a megoldás amikor a levegőt tároljuk a szekrényeinkben. Ez egy jó tervezéssel kiszűrhető. Az irataink nagy része dossziékban vannak lefűzve, ami meg nincs, azt meg majd lefűzőm. Így a szekrény mélységét, és a polcok közötti távolságot ezekhez a mappákhoz igazítottuk. Így nincs levegő tárolás.

iroda (9)

A világítást úgy oldottam meg, hogy a szekrény alsó részén kialakítottunk egy kis dobozt, amiben rejtett világítás lett elhelyezve. Ennek a doboznak a teteje olyan mint egy polc, kivehető felemelhető, tehát könnyem hozzá lehet férni ha szerelni kell valamit.

 

iroda (13) iroda (14)

iroda (8) iroda (7) iroda (6)

És még az ajtó nyitó szerkezetről. Nem akartam fogantyúkat a felső szekrényre. Ezért azt az ajtónyitó szerkezetet választottam amit az IKEA-ban láttam. Nyomásra nyílik és nyomásra záródik. Konyhába nem választanám mert biztos hogy nagyon látszana a nyomogatás helye, de itt nem lesz akkora igénybevételnek kitéve, és remélhetőleg nem lesz zsíros kézzel nyomogatva.

iroda (12) iroda (11)

Nagyjából ezek voltak azok az apróságok, amelyeket a tervezés során figyelembe vettem. És erre biztatlak titeket is. Mielőtt valamibe belevágtok, gondoljátok végig, hogy milyen megoldás az ami az életeteket megkönnyítené. És a megvalósításban pedig legyetek állhatatosak! Ne engedjétek, hogy az “ilyet nem szoktunk csinálni” mesterek lebeszéljenek róla. Inkább keressetek olyan mestert aki “meg lehet oldani” elvek mentén dolgozik.

Jó tervezgetést!

 

 

 

Megújult a hálószoba

Sziasztok mindenkinek!

Mára szedtem össze a bátorságomat és gondolataimat, hogy ismét jelentkezzem. Szükség van bátorságra is, ha az ember ország-világ elé tárja ki a gondolatait, dolgait. Elég jó lehet ez az “ország-világ” számára? De úgy döntöttem, nem fogom eldönteni helyettetek… döntsétek el Ti magatok. Elég jó -e ez Nektek?!
Lakberendezősdivel kezdem ma, mert ez az ami most a leginkább foglalkoztat. Egy korábbi munkám kapcsán merült fel a kérdés, hogy ezzel kicsit többet kellene foglalkoznom.
Nézegettem sok-sok lakberendezéssel kapcsolatos weboldalt, blogot és mindenféle bejegyzéseket, és egy idő után már mindet egyformának láttam. Vagy a nagyon divatos letisztult (és drága) minimál, vagy földszínekbe bújtatott modern, vagy a tarka kissé káoszos eklektika, vagy romantika. És még mindenhol újrahasznosítás raklapból ez, raklapból az stb… Persze sok-sok hasznos ötlet, és gondolatébresztő, de valahogy nem is tudja az ember, hogy a megvalósításhoz hogyan is kezdjen hozzá.
Valahogy így kezdem én is a hálószoba felújításhoz. Számoltam, osztottam szoroztam és nekivágtam. Először volt a fejemben egy hangulat, amit szerettem volna megvalósítani és már csak a megfelelő anyagokat kellett megtalálnom hozzá. És akkor rátaláltam az igazira….
Mindeközben agyaltam azon, hogy milyen formában valósítsam meg az elképzelt hangulatot.
Most megosztok veletek néhány fotót, ami a kezdetektől a befejezésig készítettem.
Ez volt a kezdet.
Bár az eredeti berendezés nem látszik, az ágy és az éjjeli szekrénynek használt komódok adottak voltak. Antik fenyő, így azért a stílus elég behatárolt volt, de én ezt nem bánom, szeretem ha van valami kiindulási pont.

 

 Szóval semmi extra. Szoba ajtóval ablakkal, mennyezetről lelógó lámpával.

Abban biztos voltam, hogy nem ezt akarom.

Egy kicsit izgalmasabbá akartam tenni az egészet… legyen álmennyezet, na jó, de akkor csak az ágy fölött. Ez így gondolatban tettszett. De az az igazság, hogy a komódok elég nagyok és nagyon belógtak az ágy mellé és ez nem tettszett, így az ágy szélességében előtétfalat is csináltunk, így a két komódnak kialakult egy-egy kis falfülke. 

Íme a váz: 

 
Itt látszik, hogy ahol régen az ágy volt, ott volt  egy konnektor, onnan működtek az olvasólámpák nem túl gusztusos vezetéken lévő billenőkapcsolókkal, (amit éjjel a sötétben lehet tapogatva keresni végig a madzag mentén) meg elosztós hosszabbítóval a telefontöltő és a rádiós ébresztőóra miatt. Na ez sem nagyon tettszett. Adta magát a dolog, ha már falfülke a komódnak, akkor legyen két oldalon kapcsoló és konnektor így nem kellenek a lógós madzagok. 
 
Ennek a villanynak lesz még jelentősége!

Most eljutottunk a vázig, ami hihetetlen mennyiségű csavarral került rögzítésre. ( a fiúk akik csinálták felkapaszkodtak rá, úgyhogy kibír mindent!)
 
Kezdjünk hozzá a váz becsomagolásához. Ekkor már türelmetlen voltam, mert ezidáig nagyon időigényes volt a munka és kevésbé látványos. Most jön a látványosabb része: szóval csomagoljunk!
Itt már a világosabb színnel tervezett falakat és a mennyezetet első rétegben lefestették a fiúk és mivel november eleje volt nagyon lassan száradt a fal. Ha tehettem volna zsákban hordtam volna be a meleget mint Benedek, mert sajnos az a rossz tulajdonságom meg van, hogy ha szeretnék valamit azt rögtön és ilyenkor még a fizikai törvényszerűségekkel is harcban állok. SZÁRADJÁL!!!!!
De hogy nektek is legyen valami kis izgalom, most ti is átélhetitek a várakozást, mára elköszönök és a végső befejezést későbbre tartogatom.